Alapvető általános tulajdonságok
Oldhatóság: Az aromás szénhidrogének alacsony polaritású szerves vegyületek, vízben oldhatatlanok, de oldódnak nem-poláris szerves oldószerekben, például dietil-éterben, szén-tetrakloridban és petroléterben. A folyékony aromás szénhidrogének is kiváló szerves oldószerek.
Sűrűség: A legtöbb aromás szénhidrogén sűrűsége kisebb, mint a víz. Az olyan általános vegyületek, mint a benzol, toluol és xilol sűrűsége 0,86-0,88 g/cm³. A policiklusos aromás szénhidrogének sűrűsége valamivel nagyobb, de többnyire még mindig kisebbek, mint 1 g/cm3.
Fizikai állapot: Szobahőmérsékleten az alacsony molekulatömegű monociklusos aromás szénhidrogének (például benzol, toluol és xilol) többnyire színtelen, jellegzetes aromás szagú folyadékok; A nagy molekulatömegű policiklusos aromás szénhidrogének színtelen vagy fehér szilárd anyagok. A legtöbb aromás szénhidrogén bizonyos fokú toxicitást mutat.
Olvadáspont- és forráspont-minták
Forráspont változás: Az aromás szénhidrogének relatív molekulatömegének növekedésével a forráspont monoton nő. Az izomerek esetében minél erősebb a polaritás, annál magasabb a forráspont. Például a xilol forráspont-sorrendje o-xilol > m-xilol > para-xilol. Ennek az az oka, hogy az erősebb polaritás erősebb intermolekuláris van der Waals erőket jelent.
Olvadáspont-változás: Az olvadáspont nem csak a relatív molekulatömeggel, hanem közvetlenül a molekuláris szimmetriával is összefügg: minél jobb a szimmetria, minél szorosabbak a molekulák, annál erősebbek az intermolekuláris erők, és annál magasabb az olvadáspont. Például a benzol olvadáspontja abnormálisan magasabb, mint a toluolé, a para-xilol olvadáspontja pedig sokkal magasabb, mint az o-xilolé és az m-xilolé (a para-xilol olvadáspontja 13 fok, o-}-xilol-fok {{8 -4 -8 m{1}}-25xilén fok).